Menü
Munkajogi kérdések: véleménynyilvánítás
2024.11.05.

Bizonyára mindenki tudja, hogy joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. De vajon meddig terjed ez a munkahelyek esetén? Hol húzódnak a határok, és mit érdemes tudni erről a kényes témakörről? 

Jogok és kötelességek

A munkajogban jártas Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda munkatársait kérdeztük. Fontos megérteni, hogy a jogok addig terjednek, ameddig az másokat nem akadályoz a saját joggyakorlásukban. Tulajdonképpen ez egy kötelezettség, ami miatt tiszteletben tartja az egyik fél a másik jogait, és fordítva. 

Éppen ezért ez a két fogalom kéz a kézben jár. A véleménynyilvánítás szabadságát a fentiek miatt mások alapvető jogai korlátozhatják. Az Alaptörvény rendelkezései szerint véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. 

Így működik jól ugyanis a társadalom, ahol fontos garancia, hogy mindenkinek a jogai addig érvényesülhetnek, ameddig azzal mások jogait nem sérti. De mi a helyzet a munkahelyekkel? 

A munkahelyi véleménynyilvánítás esetei

Mivel a szabad véleménynyilvánításnak mindenhol érvényesülnie kell, ezért ez alól a munkahelyek sem kivételek. Azonban itt van egy plusz jogszabályi szabályozás a Munka törvénykönyvében, ami szerint: „A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.”

Ez így önmagában nem lenne igazságos, ezért van még egy kitétel. A munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága ugyanis a munkáltató által csak és kizárólag egy esetben korlátozható. Mégpedig akkor, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból a korlátozás elengedhetetlen. Továbbá csak a cél elérésével arányosan történhet meg.

Fontos tehát megérteni, hogy a munkahelyekről nem lehet csak úgy véleményt nyilvánítani. Érdemes átgondolni, hogy mit mond, nyilatkozik, tesz közzé a közösségi médiában a munkavállaló, hiszen akár munkajogi következményei is lehetnek a fenti rendelkezés megszegésének. Ha ugyanis kijelentéseivel veszteséget vagy kárt okoz a cégnek, vagy akár csak veszélyezteti a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit, akkor a munkáltató felléphet a munkavállalóval szemben és ha a munkavállaló kötelezettség szegésével kapcsolatban kára keletkezett, akkor azt jogosan követelheti.

Mit érdemes még erről tudni? 

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor sem jogosult a volt munkáltatójáról sértően nyilatkozni. A jó hírnévhez és a jogos érdekhez joga van a munkáltatónak. Így ha például a munkavállaló, vagy volt munkavállaló sértő, hátrányos módon nyilatkozik a munkáltatójáról vagy volt munkáltatójáról, akár egy szórakozóhelyen, annak jogi következményei lehetnek. Nem érdemes tehát sem a munkahelyen, sem pedig azon kívül sérteni a munkáltató jó hírnevét. 

Lényeges az is, hogy ugyan ebben az esetben korlátozott a munkavállaló véleménynyilvánítása szabadsága. Azonban a munkahelyet nem érintő, más kérdésekben viszont joga van a szólásszabadsághoz, tehát elmondhatja a véleményét. Vagyis a szabad véleménynyilvánítás ekkor nem korlátozható a munkáltató által. Ez esetben is fontos korlát az Alaptörvény fenti rendelkezése.

Valamilyen munkajogi problémába ütközött? Esetleg úgy gondolja, hogy a munkaadója vagy a munkavállalója sértette a jogait? Érdemes ilyen helyzetekben felkeresni egy ügyvédi irodát, ahol pontosan átbeszélhető minden ilyen eset. Ehhez ajánlott például a Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda, ahol széleskörű jogi tanácsadást kaphat.

FehérVár Magazin
Fehérvár Magazin
Rádió online
Vörösmartyradio

A lejátszó Adobe Flash Player 10-et igényel.
Innen letöltheted.

Eseménynaptár